közép

eltűnt a vendégmarasztaló irodalomcsapda az utcánkból. csalódott vagyok. eddig kisebb kihívás volt esőben úgy eljutni a könyvtárig, hogy közben ne kenődjek fel a járdára az ún. babits-emlékpontnál, ami idézem: "Babits Mihály egykori szegedi lakóhelyének bejárati ajtaja előtt az aszfaltra vetülő fénypászma formájú színezett járófelület, melyben Juhász Gyula rekonstruált kézírásával Babits Mihályt megszólító szonettjének egy részlete olvasható. A Babits fiatalkori portréját ábrázoló bronz plakett a ház falán már meglévő emléktábla kiegészítése". na, az irodalmi szellemidézés annyira jól sikerült, hogy a bronz plakettel anyagában harmonizáló, így azzal mintegy egységet alkotó járdafelület mellett(i fához láncolva) hamarosan feltűnt egy, a kompozíció színvilágát izgalmasan kiegészítő, sárga, letámasztható figyelmeztető tábla is, vigyázat! elcsúszásveszély! felirattal. a szonett mostanra csúszásgátló védőréteget kapott, közlekedésbiztonsági szempontból sem lehet rajta semmi kivetnivalót találni.
„…Hoztál magaddal új dalt, mely az ősi örök verseknek őrzi zengzetét, új álmokat, melyek az égi, földi csodák köréből lengenek eléd.”