közép

nem mintha nem dobna fel, hogy a rukkolán keresztül egy csapásra megszabadultam az egyik olvas(hat)atlan könyvemtől, aminek nyilván már a puszta birtoklása is kéjes örömet okoz majd bárki más számára (valami olyasmi szöveg volt a borítón, hogy a krumplisütéstől az autóvezetésig minden kéj, ha nyelviekben eléggé az, hát nem tudom), nekem pedig cserébe mindjárt két (kiemelt, ráadásul) olyan igazán élvezetes olvasmány szerzésére nyílna lehetőségem, mint a nemrég happolt latin költők antológiája, vagy a gyomor- és bélbetegek diétás könyve
DE
a könyv nemcsak a szobámból tűnt el, hanem időközben a magyar posta univerzumában is, és sem hozzám nem keveredett vissza, sem a címzetthez nem jutott el. akkor most
- a levelet kézbesítő, röntgenszemű postásnéni kedvenc írónője pont elfriede jelinek, és pont ez az egyetlen könyv, ami hiányzik az összesből. vagy előfordulhat, hogy
- napjainkban, ha nem elsőbbségivel adunk fel egy küldeményt, azzal automatikusan többhetes hányattatásokra kárhoztatjuk mindenféle zsákokban. de mindenképp jobban tesszük, ha
- soha semmit nem adunk fel (nemzeti ünnep kiváltotta) hosszú hétvégét megelőző pénteken. illetve felkiálthatunk drámaian, hogy
- a cenzúra! (és bár mégis végigolvastuk volna a könyvet, ugye)